Szeptemberi kedvencek

Sok általam követett blogger/vlogger készít havi összefoglaló bejegyzéseket/videókat, úgyhogy miért ne lopkodnám én is az ötletet? :P Szóval így hónap végén összegzem, mi is történt velem, mi újat tanultam, és úgy döntöttem, hogy a rajzaimnak sem fogok külön bejegyzéseket áldozni, a havi termést itt fogom közkinccsé tenni.

Az első dolog, amit Wikkának köszönhetek, az Om mani padme hum mantra, méghozzá a Huang Si Ting által énekelt verziója. Varázslatos dal, mindig jó érzés tölt el, ha hallgatom. Ez úton is köszönöm, Pillangó Hercegnő, hogy megismerhettem c:

Rettenet a világ körül #1 - Erdők

Már régóta terveztem egy ilyen cikksorozatot, eredetileg videókban szerettem volna megcsinálni, de úgy gondoltam, ha már van blogom, kezdjek is vele valamit.
Miről is lenne itt szó? Egy olyan sorozatot szeretnék, ami elkalauzolhat benneteket a világnak azon pontjaira, amelyek főként az ott történt paranormális esetekről váltak híressé. Remélem elnyeri majd a tetszéseteket.
Sorozatom legelső része néhány ijesztő erdőt fog bemutatni. Szóval kezdjük is el.


Devil's Tramping Ground

Az észak-carolinai Catham megyében, Siler városától délre található egy kör alakú földdarab a fenyves közepén, ahol a növényzet nem képes megélni. A tizenkét méter átmérőjű gyűrűben sem egy fa, sem egy virág, még egy szál fű sem marad meg. És emellett ha bármilyen tárgyat helyeznek a körbe, másnapra azon kívülre kerül.

Egy kis dühöngés...

Figyelmeztetés: erős negativitás következik.

Nem tudok aludni. Pedig szeretnék. És miért nem tudok? A szomszédaim miatt.
Kollégiumban lakok, ezért nyilván rengeteg lánnyal kell együtt élnem. A mi szintünkön találhatóak diákok 14 évestől akár 20 évesig. És bizony vannak olyanok, akik egyszerűen NEM KÉPESEK BEFOGNI A SZÁJUKAT, még takarodó után sem. Például a közvetlen szomszédaim.
Én azon kevesek közé tartozom, akik este tízkor már szeretnének aludni. Aki hozzám hasonlóan ágyban hánykolódós típus, az tudja, milyen nehéz ezt megtenni, ezért általában már kilenc, fél tíz körül lefekszem, hogy tízkor már aludjak. És ez legtöbbször sikerül is. Aztán tízet üt az óra, a kollégium leányai pedig felelevenednek. Hangos dübörgéssel száguldanak át a folyosón, hogy aztán a visszhangos fürdőszobában (ami megjegyzem a szobámmal majdnem szemben leledzik) hangosan nevetgélve megbeszéljék, ami nap közben nem jutott eszükbe. Vagy, hogy -a már említett szomszédaim- elkezdjenek emelt hangerővel telefonálni, egymással beszélgetni, fogalmam sincs milyen oknál fogva vergődni, telefontöltőket áram alá helyezni, nem is beszélve arról, mikor még muzsikát is kívánnak hallgatni (a konnektorok összeköttetésben vannak a szomszédos szobákkal, szóval még az is áthallatszik, amit esetleg a papírvékony fal vissza tudna folytani), hogy ha esetleg elaludnék tízre, semmiképp ne maradhassak olyan állapotban.
És mit csinálnak, ha bekopogok hozzájuk, hogy tájékoztatást nyújtsak arról, hogy én szeretnék végre csicsikálni? Nevetve bocsánatot kérnek, "jólvanjólvan"-oznak egyet, majd mikor visszatértem a patkányfészekbe, hogy álomra hajtsam a fejem, ők fogják magukat és TOVÁBB. POFÁZNAK.

Remélem nektek nincsenek ennyire negatív tapasztalataitok esetleges lakótársaitokkal kapcsolatban.

Ha rossz a kedvem

Az utóbbi néhány napban eléggé lehangolt voltam. Viszont sok praktikám van, amivel kissé fel tudom magam vidítani. Most ezek közül mutatok meg néhányat.

1. Alkotás
Mindegy mit, mindegy hogyan, csak alkossak. Még ha az eredmény nem is lesz fenomenális, az alkotás öröme mindig ott van. Legtöbbször rajzolni szoktam, de gyakran csinálok például papírmodelleket, vagy egyszerűbb élszereket, kitűzőket is.

Papírmodell Alice, szegénynek felcseréltem a kezeit és azóta már el is pusztult. RIP

 2. Mozgás
Akár egy lassú kis séta a városban, akár egy kiadós táncolás (ez létező szókapcsolat?) egy pörgős dalra. A mozgás a testnek és a léleknek is jót tesz.

3. Vidám zene
 A zenei ízlésem legnagyobb részét főként sötét hangulatú dalok teszik ki. Viszont ez a borongós hangulatot még jobban erősíti. Éppen ezért van egy mappám, amiben kizárólag olyan zenék vannak, amik ezt képesek eloszlatni. Példának okáért a Girls! Girls! Girls! Emilie Autumntól (maga a dal kabaré hangulatú, a szövegnek viszont - számomra - komoly a mondanivalója)

4. Szöszmötölés
Nem tudok jobb nevet adni ennek a tevékenységnek. Ilyenkor leülök és olyan unalmas és felesleges dolgokat csinálok, mint a (több, mint 100 darabból álló :P) posztergyűjteményem ABC-sorrendbe rendezése, a ceruzáim szín szerinti szétválogatása, ékszerkollekcióm átnézegetése. Segít kikapcsolódni és ilyenkor nem azon gondolkozom, ami éppen bánt engem.

5. Olvasás
Előveszek egy szórakoztató könyvet, egy science-fictiont, egy fantasy-t, esetleg valami humorosat. Ilyenkor sokkal hamarabb kerül a kezembe Rejtő Jenő, Edgar Allan Poe felé pedig még távolról sem kacsintgatok.

6. Tea
Hidegebb időkben egy jó meleg rooibos (okké, hogy is kell ezt leírni?) vagy egy írkrémes-kávékrémporos, melegben egy hideg zöld tea, esetleg fehér tea, szintén kávékrémporral.

Nektek milyen módszereitek vannak a rossz kedv ellen?

Rajzaim 2# - fantáziavilágom

Jujj, az utóbbi napokban nem gondoztam a blogomat, de remélem mostantól sikerül valamivel intenzívebbnek lennem.

Szóval. Vettem a bátorságot, és most a második rajzos bejegyzésemmel jelentkezem. Ezennel a saját fejemből kipattant alkotásokat hoztam. Természetesen igénytelen telefonos fotókkal.

Leendő tetoválásom, a Pestisdoktor.

Nagyon pici haul

Az elmúlt hétvégén rendezték meg Nagykőrösön az Arany Napokat, ahol rengeteg árus, falatozó és játék várta az ellátogatókat. Vasárnap mi is benéztünk a kollégiumba jövet, én pedig természetesen nem bírtam ki költekezés nélkül.

Tanulási technikáim

Mindenki másképp tanul, mindenkinek megvan a maga taktikája. Most megmutatom, számomra mi teszi könnyebbé a tananyag megjegyzését.

Rajzaim #1 - másolt arcok

Nos, mivel művészeti irányban terveztem tanulni, viszonylag sokat rajzolok. Bizonyos időközönként (talán hetente, havonta) veletek is megosztom néhány kreálmányomat.
Elsőként képről másolt portrékat, arcokat mutatok meg.

Salvador Dalí művész úr, az első, amire tényleg büszke voltam

Első napos beszámolók

Elkezdődött az új tanév, sok más diákkal együtt én is visszatértem nemcsak az iskolába, de a kollégiumba is. A következőkbe az elmúlt néhány nap eseményeit osztom meg veletek.