Azt mindenki tudja Angliáról, hogy az autókkal a "másik oldalon" szokás közlekedni, vagy hogy tejjel isszák a teájukat (aminek egyik kreatív barátnőm a "teja" nevet adta), de én most hoztam néhány olyan kintlétem alatt tapasztalt észrevételt, amit nem feltétlenül hallott mindenki.
Először is egy kis negatívum: mikor leszálltunk a lutoni repülőtéren, a PVC padló repedései szigetelőszalaggal voltak összefogva, illetve meglehetősen koszos és szemetes volt, ami elmondható az összes (nem túl sok) helyre, ahová ellátogattunk. Egyébként az angolok hihetetlenül lusták. Példának okáért: a plázába nagy erőfeszítések árán lehetett bejutni elég súlyos ajtókon keresztül, viszont közvetlenül emellett volt a mozgássérülteknek szánt bejárat, ami gombnyomásra nyílt. A teljesen egészséges, jó erőben lévő fiatalemberek pedig kizárólag ezen voltak hajlandóak közlekedni.
Megérkezve a szállásunkra szembe tűnt, hogy a villanykapcsoló fejjel lefelé áll. Először azt gondoltam, csak hanyagságból került fel fordítva, de kiderült, hogy nem, mindegyik így áll. Aztán amit még érdekesnek találtam, az a csap volt. Ugyanis kettő volt belőlük. Mármint külön csapból jött a hideg és a meleg víz. Ez a kád megengedésénél, vagy mosogatásnál még nem is okozott problémát, viszont kézmosásnál annál inkább. Szóval döntenem kellett: vagy tűzforró, vagy jéghideg vízben mosok kezet. A következő dolog, amire felfigyeltem sétálgatás közben, egy jelzőtábla, ami arra figyelmeztette a sofőröket, hogy idős emberek kelhetnek át az úton. Hasonló a kisgyerekes/szarvasos kresztáblához, viszont Magyarországon ezzel még nem találkoztam.
Aztán ott van a rengeteg édesség. Egyrészt sokkal olcsóbb, mint a többi élelmiszer, másrészt iszonyat sok van belőle. Az édességboltok egymás hegyén-hátán vannak, legfőképp a gumicukor az elterjedt, iszonyat nagy választékban lehet kapni a legkülönbözőbb fajtákat. Csokoládéból is mindenféléhez hozzájuthat az ember(lánya), a "hétköznapi" (=itthon is honos) karamellás-mogyorós-kekszdarabostól a Magyarországon nagyon drágán hozzáférhetőn keresztül (mentás csoki forevör *3*) egészen a szezonális különlegességekig (például Halloween alkalmából a tökös) minden ízű, színű, formájú. Ráadásul az egyik boltban akkora habcsókot láttam, hogy nagyobb volt, mint a két tenyerem összetéve o_o A chipsek (<-szóval ezt így kell helyesen írni magyarul, hmm) nem az itthon megszokott méretűek, vagy sokkal nagyobb csomagban lehet őket kapni, amiben öt-hat kisebb csomag van, vagy eleve kis csomagos.
És végül egy viszonylag aktuális téma: bevándorlók. Nagyon sok etnikummal találkoztam odakint, a legtöbben arabok voltak, de sok indiai, afrikai (az akcentusukról lehetett őket felismerni, mert Angliában eleve sok fekete él), ázsiai és európai családot is láttam.
Szóval ennyi lett volna, sajnálom, hogy képekkel nem szolgálhattam, remélem így is élvezhető volt az olvasás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése